Görögország, mint földrajzi, vagy még inkább területpolitikai fogalom már önmagában nem teljesen egyértelmű, ha történelemben gondolkodunk. Főleg annak tükrében nem, hogy története nagyjából Krisztus előtt 2000 évvel kezdődött, s azóta rengeteg változáson ment át a görög világ.

Az alábbiakban részletesen, bár mégiscsak vázlataiban, megnézzük, hogy miképpen alakult az elmúlt több mint 4000 év azon a területen, mely értelmezési különbségekhez viszonyítva ugyan, de görög földnek tekinthető azóta is.

 

Nem szabad azonban elhaladnunk azon történelmi tények mellett sem, melyek arról számolnak be, hogy Görögország fénykorában jelentős kiterjedésű területeket birtokolt Indiában és Egyiptomban is. Ezek a hódítások persze akkora területi hatalomszervezést kívántak meg, melyek hosszú távon csakis a birodalom bukásához vezethettek, ami azonban egészen sajátos módon összekapcsolódik a Római Birodalom térhódításával. Talán kissé vulgárisan és hevenyészett módon fogalmazva azt mondhatjuk, hogy a görög világ területével és kultúrájával együtt lassanként beépült az újonnan hódítói státuszba lépett Római Birodalomba. Így hát nem is feltétlenül okkupációról, vagy minden tekintetben erőszakos jellegű hódításról volt szó, hanem egyfajta beolvasztásról, melynek körülményeiről a történelemkönyvek egész fejezetei mesélnek részletesen.

 

A kezdetek (Kr.e. 2000 körül)

A görög nép ősei valamikor a Krisztus előtti II. évezred tájékán érkeztek a területre, s alapvetően három jelentős birodalmi formáról beszélhetünk ekkor: a mükénéi-, illetve a végeredményben összetartozó krétai- és mínoszi világról.

Az Égei-tenger és a Földközi-tenger ezen szakasza éghajlatánál és kiváló hajózhatóságánál fogva természetszerűen kívánatos helyszín volt azon népek számára, akik kereskedelemmel, halászattal és nem utolsó sorban hadászattal, háborúskodással foglalatoskodtak eredendően.

Ez az berendezkedés lényegében percek alatt megváltozott, amikor egy hatalmas földrengéssel, vulkánkitöréssel és az ezekből eredő szökőárral sújtó természeti csapás újrarendezte a térképeket és sok millió ember pusztulását okozta. Bizonyos elméletek innen eredeztetik Atlantisz történetét is. Az ellenben egészen biztos, hogy a krétai-mínoszi kultúra területi uralkodásának ezzel egy csapásra vége szakadt.

Erről a korról elsősorban Hérodotosz és Diodórosz munkái alapján vannak lejegyzett ismerteink, bár ezek történeti tekintetben nem lehetnek meghatározó jelentőségűek, hiszen a két szerző jóval később élt, s alapvetően mondák és mítoszok alapján dolgozott.

 

Az ókor kezdetei

A történészek vitatkoznak afelől, hogy pontosan honnan is kell datálni az ókori görög kultúra megszületését, vagy még pontosabban Görögország történetét. Egyesek a római térhódítás előtti időket teljes egészében ide számítják, míg mások a mükénéi kultúrában látják a görögség hajnalát.

Hivatalosan azonban egy, az európai kultúrát alapjaiban meghatározó eseménytől datáljuk a görög történelmet, s ez nem más, mint az első olimpiai játékok megszervezése: Kr.e. 776.

A poliszok korának nevezett klasszikus ókori görög civilizáció a Kr.e. VI. század környékén születik, s egészen Nagy Sándor haláláig tart, mely jelentős esemény időpontját pontosan ismerjük (Kr.e. 323).

Ekkor kezdődik a megint csak vitatott időintervallummal bíró hellenisztikus Görögország története, mely egészen a római hódításokig eltart.

 

A római térhódítás?

E korszak bizonyos tekintetben nyugalmasnak és igen demokratikusnak tekinthető időszaka hatvan évet ölel fel a Kr.e. I. századból. Róma nem kívánta kiterjeszteni teljhatalmát a görögök felett, tiszteletben tartotta kultúrájukat, államberendezkedésüket, s bár hivatalosan a Római Birodalomhoz csatolta a területet, lényegében teljes szabadságot hagyott a görög városállamoknak. Athénban az Agora jelentősége például nem csökkent. Caracalla római császár egyébként még jóval korábban, Kr. e. 212-ben római polgárjoggal ruházta fel az összes szabad, felnőtt görög férfit.

 

A bizánci időszak

Ez a korszak Nagy Konstantin uralkodásával indult (324), mely csupán ötven évvel előzte meg az addigra már két részre szakadt Birodalom Nyugat-Római darabjának bukását.

A Bizánci Birodalom egy csoda volt, mely egészen 1453-ig tartott, amikor is II. Mehmed végül teljességgel elfoglalta területét. A több mint 1000 évig tartó egység úgy született meg, hogy a rómaiak gyakorlatilag elfoglalták Görögországot, ám a görögök kulturális és politikai értelemben egyaránt diadalmaskodtak a hódítók felett, s önálló életre keltettek egy új birodalmat, míg Róma (elsősorban fenntarthatatlan méretei folytán) elsorvadt.

 

A török fennhatóság

Az időszak 1453-tól egészen 1829-ig tartott, tehát majd 400 évig. Ez idő alatt hatalmas szerep jutott a görög ortodox egyháznak, mely, ha közvetetten is, de hozzájárult ahhoz, hogy a törökök igazából sohasem tudták elfoglalni a teljes, görögök lakta területet.

1829-ben a görög szabadságharc sikerrel járt, s Görögország újra függetlenné lett.

 

Görögország ma

A törökökkel folytatott harcok persze nem értek véget, de Görögország független maradt (bár Hitler megszállta a II. világháború alatt egy részét).

Mai területe 1947 óta változatlan. A XX. század sem volt békés Görögország számára, főként a Ciprussal kapcsolatos, törökökkel szembeni ellentétek miatt, melyek a mai napig kihatással vannak a két ország viszonyára.

Görögország 1981 óta az Európai Unió tagja.